Mai hercegnők

A Hercegnő és az eltűnt Karácsony

Az írás olyan, mint egy terápia. Bennünk vannak az érzések, gondolatok. Az utóbbiakat könnyebb megfogalmazni, míg az előbbivel már sokan bajban vagyunk. Abban is hiszek, hogy nem mindig kell írni. Ha nincs miről, nem kell erőltetni. Az ember szerintem érzi is egy íráson, amikor erőből akarja az író.  Karácsony közeledtével bennem kavarognak az érzések, gondolatok. Nekem… Tovább »

Picur és a fecskék

Picur békésen várta a reggelijét, amikor egyik pillanatról a másikra elsuhant valami nem messze a kéménynél. Az járt a fejébe, hogy mik lehetnek azok. Még sosem látott ilyet azelőtt. A hátuk fekete volt, mint az éj, a begyüknél azonban a szöges ellentét, fehér volt, mint a hó. Pont olyan, mint amiben pár hónappal ezelőtt ugrándozott…. Tovább »

Gerincsérv – a gyógyulás útján

Most már nem fáj, ha kívülről nézem végig a futóversenyt. Most már csak azért gyűlik könny a szememben, mert büszkén ölelem meg a célban. Mostanra már megnyugodtam.  Most már mosolygok. Minden versenyén kint voltam, vagyok és leszek is. Jegyet sem vettem, habár volt 2 km-es futam is. De nem. Előbb meg kell erősödnöm, meg kell… Tovább »

Út a pszichológusig

Pontosan emlékszem arra a pillanatra. Mintha tegnap lett volna. Ültem a rendelőben és újságot olvastam. Egy pszichológiai cikk volt a nárcisztikus emberekről és azon belül is arról szólt, hogy milyen egy olyan kapcsolatban élni, ahol az egyik fél nárcisztikus. Sosem hallottam még ezt a szót azelőtt, nárcisztikus. Olvasás közben megszűnt a külvilág. Mondatról mondatra fagytam… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!