Mai hercegnők

A lélek gyászolása

Nekem 4 év után sem telik el úgy napom, hogy ne gondoljak mostohapapámra, aki 22 évig papám helyett papám volt. Mind a mai napig álmodok vele. De mit jelent elveszíteni valakit vagy valamit? Sokféle veszteség létezik, de a folyamat mindig ugyanaz. A gyász, veszteség szakaszait nem lehet felcserélni vagy sűrgetni.  Van egy gyász, amit nem… Tovább »

Első év a pszichológusnál – kiút a depresszióból

Amikor megkaptam az első időpontot a pszichológushoz, hatalmas megkönnyebbülést éreztem. Könnyek között és a borospoharam újra töltése közben azt ismételgettem magamban, hogy: most már jó kezekben leszek, minden jó lesz, jobban leszek, kapok segítséget. Decemberében kezdtük az üléseket, pont karácsony előtt. Elkezdtük az ismerkedést. Puhatolózott. Figyelt. Végre figyelt valaki rám! Végre valaki nem nézett hülyének!… Tovább »

Gerincsérv – a gyógyulás útján

Most már nem fáj, ha kívülről nézem végig a futóversenyt. Most már csak azért gyűlik könny a szememben, mert büszkén ölelem meg a célban. Mostanra már megnyugodtam.  Most már mosolygok. Minden versenyén kint voltam, vagyok és leszek is. Jegyet sem vettem, habár volt 2 km-es futam is. De nem. Előbb meg kell erősödnöm, meg kell… Tovább »

Út a pszichológusig

Pontosan emlékszem arra a pillanatra. Mintha tegnap lett volna. Ültem a rendelőben és újságot olvastam. Egy pszichológiai cikk volt a nárcisztikus emberekről és azon belül is arról szólt, hogy milyen egy olyan kapcsolatban élni, ahol az egyik fél nárcisztikus. Sosem hallottam még ezt a szót azelőtt, nárcisztikus. Olvasás közben megszűnt a külvilág. Mondatról mondatra fagytam… Tovább »
Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!